Nurológia-idegrendszeri betegségek - Stroke

A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező; csak a szívbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente több halálesetet.

A stroke-nak vagy más néven agyi érkatasztrófának két típusát ismerjük, a vérzésest és az elzáródásost. Különböző okok vezethetnek el eddig az állapotig pl.: baleset, tumor, érelmeszesedés. A stroke főbb rizikófaktoraira dohányzás, magas vérnyomás és magas koleszterinszint, mozgásszegény életmód.

A stroke hirtelen alakul ki (innen kapta népies neveit, a szélütést, illetve a gutaütést) és általában egyszerre több tünet is jelentkezik.

A stroke főbb tünetei: Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása (határozott vonal húzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél között), az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása. Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia). Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése. Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok. Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző). Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.

A felépülés és a rehabilitáció nagymértékben attól függ, hogy a stroke melyik agyterületet érintette, és mekkora volt a károsodás. Az agy jobb oldalának károsodása a baloldal mozgását és érzékelését károsítja, míg a bal oldalé a jobb oldal mozgását és érzékelését, továbbá a beszédértést és a beszédet. A stroke-on átesett betegnek romolhat a légzése, nyelése, az egyensúlya, a hallása, a látása és a hólyagműködése is. A rehabilitáció célja, hogy az önállóság minél nagyobb fokban helyreálljon. A rehabilitáció során elsősorban a korábbiakban már elsajátított képességek újratanulását kell véghezvinni, például újra meg kell tanulni járni és beszélni.

A stroke-ból való felépülés érzelmileg nagyon kimerítő lehet. A számos fizikai mellékhatás mellett tehetetlenségérzés, frusztráció, depresszió és apátia alakulhat ki. Gyakori továbbá a csökkent libidó és a gyakori hangulatingadozás is. A stroke utáni javulás egyénenként nagyfokú eltéréseket mutathat. Nagyon sok függ attól, hogy az agynak mely területei, és milyen mértékben károsodtak, illetve, hogy mi volt a kezelés. A gyógyuláshoz azonban a beteg személyisége, élettapasztalata és problémamegoldó képessége is hozzájárul. Az optimális rehabilitáció eléréséhez elengedhetetlen a beteg motiváltsága is.

A stroke mozgásterápiája a tünetektől függ: kar, láb torna: izomegyensúly kialakítása: tónusos izmok oldása, gyengült izmok erősítése; mimikai izmok tornája; tartás ,egyensúly és járáskép  javítás