Ortopédiai-mozgásszervi megbetegedések - Protézisek

Ha egy porcfelszín egy nagy ízület olyan mértékben károsodott, hogy az ízületi funkció képtelen megvalósulni a fájdalom miatt, az orvosok általában a portézisbeültetés mellett döntenek. Manapság a csípő-, térd-, vállprotézis beültetése már rutinműtétnek számít. A páciens megkönnyebbül, újra képes fájdalmatlanul mozgatni a végtagjait.

Az orvos az alábbi protézistípusok közül választhat:

• felszínpótló endoprotézis: ha az ízületi felszín vagy annak közvetlen környezete érintett (ha csak az egyik ízfelszínt pótolják, hemiarthrosplasztikáról beszélünk, ha mindkét ízfelszín pótlásra kerül, akkor total endoprotézis beültetése történik)
• csontok ízületi végeit pótló protézis: ha az ízületi végek kiterjedt károsodása áll fenn
• tumorprotézis: ha az ízületet alkotó csontok nagyobb károsodása áll fenn, egy speciális protézis indokolt (pl. tumor miatt)

Legtöbbször csípőprotézisek és térdprotézisek kerülnek beépítésre, ebből is a total endoprotézis fajtája a leggyakrabb. A protézis általában cementtel kerül rögzítésre, de bizonyos esetekben cement nélkül is alkalmazzák. Sajnos sokszor előfordul, hogy a beültetett protézis később kilazul, ekkor újabb műtétre kerül sor, amikor részben vagy teljesen kicserélik a protézist.

A protzéis anyaga is többféle lehet, általában műanyagból, és/vagy fémből készülnek.

Egy protézis beültetése után a terhelést fokozatosan szabad csak elkezdeni, utána sokáig gyógytorna javasolt, ugyanis a műtét során az ízület feltárásra kerül, a protézist a csontokba ültetik be (sokszor szó szerint "kalapálják"), így egyértelmű, hogy a mozgásrendszer alkotóelemei sérülnek a műtét során. Az ízületet stabilizáló izmok, ínak, szalagok széthúzásra (olykor leválasztásra) kerülnek,ezen kívül az ízületet alkotó ízfelszín immáron egy testidegen anyag lesz. Amennyiben csípőprotézis kerül beültetésre, a járás elég hamar megkezdhető, ám egész életen át figyelni kell bizonyos védett irányokra, melyeket nem végezhetünk, különben a protézis kilazul, fájdalom lép fel. Térdprotézis esetében a járás megkezdéséig több idő telik el. A vállprotézis jelenti a legnagyobb kihívást a páciens és a szakemberek számára, hiszen a vállízületben rendkívül nagy mozgásszabadság lehetséges, ám ha protézisbeültetés történik, ezt is csak fokozatosan szabad felépíteni.

A gyógytornász feladata, hogy a műtét után meghatározott mozgássorral segítse a minél hamarabbi felépülést, hogy a páciens mozgásai a lehető leggyorsabban váljanak teljessé és fájdalmatlanná. Leggyakrabban a csípő- és a térdprotézis kerül beültetésre, így a legfontosabb feladat a járás előkészítése, az ahhoz szükséges izmok edzése lesz. Főleg térdprotézis esetén fordul elő a patella-ín vagy az elülső combizom zsugorodása, így ezek nyújtásában is a fizioterapeuta lehet a páciens segítségére, hogy az ízületben minél nagyobb mozgástartományt érhessünk el.

Sokszor a protézis beültetése előtt már olyan nagy mértékű a páciens fájdalma, hogy járásképe megváltozik, vagy kerüli a mozgást, így az izmok sorvadni kezdenek, kímélő tartást vesz fel a beteg. A műtét után az is feladatunk, hogy ezeket kiküszöböljük. A gyengült izmok erősítésével, a zsugorodott izmok nyújtásával, a fokozatos terheléssel érhetjük el, hogy néhány héten belül ismét normális járásképpel rendelkezzen a páciens, csökkenjen a fájdalom, mindezekkel javuljon az életminőség.