Traumatológia-balesetek, sérülések - Ín- és szalagsérülések

A köznyelvben gyakran hallani az "ínszalag" elnevezést, amely azonban egy helytelenül használt szó. Az ín egy izom tapadására szolgáló anatómiai képlet, a szalag az ízületek stabilitását segíti, de nem kapcsolódik izmokhoz. Így ha ínsérülésről van szó, az negatívan befolyásolja egy izom működését, szalagsérülésnél az ízület funkciója károsodik.

Kétségtelen azonban, hogy ha egy izom nem működik megfelelően, az ugyanúgy befolyásolja egy adott ízület mozgását, stabilitását is. Közös tulajdonságuk azonban, hogy mind a szalag mind az ín I-es típusú kollagénrostokból épül fel, így szövettanilag azonos alkotóelemekből állnak, így azonos ingerekre van szükségük a fejlődéshez és a regenerálódáshoz is. Sajnos az I-es típusú kollagénrost regenerációs ideje ("turnoverje") igen hosszú, a teljes átépüléshez több, mint egy év szükséges.

Többféle ínsérülésről beszélhetünk:

• tendinitis (heveny íngyulladás)
• tendinosis (idült íngyulladás)
• tenosynovitis (ínhüvelygyulladás)
• részleges szakadás
• teljes szakadás
• csontból történő kiszakadás

A szalagok esetében részleges vagy teljes szakadás fordul elő, általában rossz mozdulatra vagy hirtelen erőbehatásra, baleset következtében. Sokszor egy helytelen mozdulat is elég, amely akkor okoz szakadást, mikor a szalag már amúgy is degenerálódott.

A páciens a károsodástól függően különböző tüneteket észlel, melyek közé tartozhat nyomásérzékenység, fájdalom (mely sokszor nagyon erős), mozgásbeszűkülés vagy kóros mozgathatóság is.

Minden esetben érdemes szakemberhez fordulni, mert a kisebb degeneráció később szakadáshoz vezethet. Az inak és a szalagok degenerációját okozhatják vérellátási problémák, helytelen táplálkozás és életvitel, helytelen edzésmódszer, korábbi rossz rehabilitáció, túlerőltetés, melyek kiküszöbölésével akár a degeneráció is visszafordítható. A diagnózis felállításához általában CT vagy MRI vizsgálatot végeznek, de gyakori az ultrahanggal történő vizsgálat is. Amennyiben nem gyulladásról van szó, sokszor műtéti eljárásra is sor kerül, természetesen ez függ az érintett ín elhelyezkedésétől is, hiszen erre nem mindig van szükség. Szakadáskor általában ínvarratot/szalagvarratot alkalmaz a műtő orvos. Szalagok esetében sokszor ínnal pótolják a szalag funkcióját, ilyenkor átültetést végeznek (pl. elülső keresztszalag pótlása patella-ínnal).

A rehabilitáció hosszan tartó, és csak mozgással kivitelezhető, ugyanis a kollagénrostok ingere a húzás (mely mozgásra jön létre). Ha a szövet nem kap megfelelő ingert, nem tud regenerálódni sem. A gyógytornász az a szakember, aki megfelelően tudja adagolni a gyógyuláshoz szükséges ingereket, ki tudja dolgozni az ideális mozgásprogramot, életmódbeli tanácsokkal tudja ellátni a beteget, hogy közös erővel megelőzzék a következő ínsérülést, ugyanis ha a beteg nem változtat életvitelén, az inak, szalagok továbbra is degenerálódnak, mely újabb sérüléshez vezet. A fizioterapeuta tornával, manuális technikákkal, proprioceptív tréninggel, egyensúlyfejlesztéssel segíti a mozgás és a mozgáskoordináció visszanyerését. Amennyiben szükséges, kinesiotape terápiával egészíti ki programját, ahol a tapasz stabilitást nyújt az ízületnek, így a beteg biztonságosabbnak érzi mozgását.